Laura --- Fanfiction: A titokzatos város 5.fejezet

5.

A látomás

Jace, Alec és Magnus odarohant a lányokhoz, hogy fölsegítsék őket, de ekkor Lori olyan élesen sikított, hogy mindenki, aki a szobában volt térde rogyott. Lori hirtelen fölpattan kitépte a karját barátnője kezéből és elrohant. Elrohant a sötétbe, ki az utcára az éj fekete leple alatt.

A többiek csak egy óra elteltével tértek magukhoz és azt sem tudták mi lett velük.

--Mi történt? – kérdezte Isabelle kábán.

--Lori! Hol van Lori? Meg kell találnunk mielőtt valami szörnyű nagy ostobaságot csinálna. – nézett aggódva körül Caroline.

--Miért mit láttatok? – kérdezte Agnes.

Lori egyedül, mezítláb kódorgott valahol a sötétben. Még mindig a farmer és a póló volt rajta. Ránézett a felsőjére és néhány könnycseppet ejtve bevillant egy kép. Egy temető volt, de valami szokatlan dolog történt, esküvő volt abban atemetőben. Hirtelen elkezdett rohanni, nem tudta hova rohan és miért, de azt, amit látott azt el kell felejtenie. Hirtelen egy parkban találta magát. A fák lombkoronái enyhén hajlottak a széltől, tücskök zenéltek, és egy szökőkút csobogása hallatszódott. Aztán talált egy padod, amire leült és összekuporodott. Már majdnem elaludt, amikor valaki megérintette a vállát.

--Hát ez lehet, hogy nektek komplikált lesz, mert nem tudom, hogy mennyit tudtok az életéről, de megpróbálom elmondani, addig ti egy kereső varázslatot csinálnátok, hátha megtaláljuk? – nézett Magnusra és Agnesre Caroline.

Mindketten bólintottak leültek egymással szembe, majd megfogták egymás kezét és mormogni kezdtek.

--Szóval, amikor megérintettem láttam a Jel jelentését. Egy összekötő rúna volt, de nem tudom, hogy kivel… - Caroline nem fejezte be a mondatot, elgondolkozva meredt a falra.

--Kivel lehet összekötve? Talán azzal, aki elrabolta? Az a, hogy is hívják? A pasija. – mondta Jace.

--Nem tudom, lehet, hogy Mephistopheles volt rá hatással, de nem. – meredt a gondolataiba és úgy mondta a szavakat mintha be lenne programozva - Ő nem tud rúnákat rajzolni. Túl hülye hozzá, ráadásul Alvilági nem működik rajta. – mondta bazsalyogva. – De tudom ki, pontosabban kikkel lehet összekötve. – majd körbe nézett a társaságon és látta rajtuk, hogy semmit sem értenek. Mire elkezdte volna magyarázni Alec rákérdezett.

     -- Igen, és kikkel?

--A testvéreivel, Terrával és Aqua-val. – mondta szinte félvállról.

A többieknek leesett, hogy Lorinak vannak bátyjai, ráadásul 3. Ez nem stimmel, miért csak kettőt mondanak mindig? – gondolta Clary, pontosabban mondta, észre se vette, hogy hangosan gondolkodik és szavak hagyják el a száját.

Lori hirtelen megrázkódott, de nem sikított, ami azt illeti nem is tudott volna, száraz volt a torka. Mire feleszmélt, hogy ki ért hozzá 3 ölelő ember karjaiban érezte magát.

--Jaj, édes húgocskánk, hogy kerülhettél ekkora bajba? – mondta egy hang szelíden.

--Mond el mi történt. – szólt kedvesen egy másik hang.

--Ne aggódj, segítünk. – egy harmadik hang szólalt megnyugtatóan.

--Terra, Aqua, Thomas, hogy kerültetek ide? – mondta Lori halkan szinte suttogva nem volt ereje hangosabban beszélni. Annyira megkönnyebbült, hogy ott van a bátyjai védelmező, ölelő karjaiban, hogy semmitől sem kell félnie, hogy minden ereje elszállt. Az egyik fiú a karjaiba vette és lerakta arra a padra ahonnan ez előbb felébresztették.

--Hát ezt is csak te vetted észre, de legalább valaki észrevette. Azért csak Terrát és Aquát mondjuk mindig, mert Lori harmadik bátyja Thomas elveszett mindenki számára. Igazából ő lett volna a Világ boszorkánya, de lemondott róla. Én nem tudom, hogy miért, mert sosem akartam megbántani Lori-t, hogy úgy mond az „elveszett” testvéréről kérdezzem. Amúgy én csak annyit tudok róla, hogy nincs más képessége csak az, hogy örökké él. Szinte mondén csak sose hal meg. De nem tudom, hogy mi lett vele. Ezt csak Lori tudná elmondani. Ez számomra is zavaros téma.

--Értem. Szóval amúgy mit láttatok. – terelte el a szót Clary.

--Ja, tényleg. Nem találtátok még meg? – kérdezte Caroline Magnust és Agnest.

--Nem, de valami nagyon erős pajzsot érzékeltünk a város másik felén lévő parkban.

--Hogy kerülhetett oda? – gondolkodott Car, de aztán elkezdte mondani a látomás tartalmát. – Annyit láttunk, hogy a testvérei eljöttek. Azt nem láttam, hogy hány tesója rohant a segítségére, de azt tudom, hogy Tommal is össze van kötve. Na, szóval egy temetőt láttunk, ahol Lori családtagjai és barátai feküdtek, holtan.Csak, hogy tisztázzuk Lori már a barátainak tekint titeket szóval ti is ott feküdtetek – félve és elborzadva nézett körbe az embereken – Aztán ott volt Mephistopheles és arra kényszerítette, hogy menjen, hozzá feleségül ott ahol a szerettei holttestei vannak. Ha nem teszi meg akkor… hát erre a részre nem emlékszem, olyan mintha… Lori ha megtalálunk, én esküszöm… - valamilyen torokhangon hörgött aztán nem folytatta tovább a többiek értetlen tekintete miatt. – Bocsi csak Lori elhomályosította a Látásomat, mert valamit titkolni akar előlem, de nem fog neki sikerülni. Valamit tervez, de vajon mit? – az utolsó mondatot halkan folytatta és elgondolkozva leült az ágy szélére.

--Én azt mondom, hogy menjünk és nézzük meg azt az erőmezőt vagy pajzsot, vagy tudom is én mit. – mondta Alec és Magnusra nézett.

--Nem valami jó ötlet, bármi lehet, legyen az Lori vagy gonosz lény, de nagyon erős, veszélyes is lehet. – mondta Agnes az öccse arckifejezését látva.

Magnus kis híján megölte a tekintetével Alec-et. Hogy lehet ilyen hülye ötlete egy ilyen csinos kis pofinak? – gondolta Magnus

     --Jó menjünk. – mondta Caroline miután felpattant az ágyról. – Ha mindenki benne van, akkor mehetünk, ha valakinek ellenvetése van, az maradjon itt és várjon, hátha visszajön. Nos, akkor ki tart velem?

--Én megyek. – mondta Jace

--Én is. – mondta Clary, majd Jace mellé lépett és átkarolta a fiú megfeszült izmait.

--Még jó, hogy megyek, ilyen klassz bulit kihagyni. – mondta Isabelle és a korbácsával a levegőbe csapott.

--Ha a húgom megy én is. – vágta rá Alec.

--Na és ti? – nézett Clary Agnesre és testvérére. – Itt maradtok?

--Én maradok. – mondta Agnes és kihúzta magát a széken. – Te mehetsz. – mondta Magnusnak, majd halkan oda súgta neki – Vigyáznod kell a szerelmedre.

--Megyek. – mondta Magnus és felpattan a székről. Elindult az ajtó felé és közben direkt meglökte Alec vállát.

--Ha lehet, ne öljétek meg egymást. – mondta Caroline amint észrevette a feszültséget a két fiú között.

Magnus hangosan kifújta a levegőt és kilépett az ajtón. A többiek követték, majd Agnes becsukta utánuk az ajtót.

--Mit kerestek itt? – kérdezte Lori kábán miután a testvérei nagy nehezen felébresztették, varázslat nélkül.

--Mi az, hogy mit keresünk itt? Ha nem vetted volna észre hatalmas nagy pácban vagy. – mondta Aqua.

--Igen észrevettem, képzeld, de miért jöttetek ide, ez rám tartozik nem rátok. Az én bajom és hagyjatok békén. – ezzel a lendülettel fölpattant a padról és kirontott a fiúk köréből, de egy kéz visszarántotta. Olyan erősen húzta vissza az egyik testvére, hogy neki esett a padnak és elkezdett vérezni a feje. –Itt maradsz, megértetted? – mondta Terra.

--Ezt muszáj volt? Nézd meg! – mutatott Lorinak a sebére. – Ne haragudj, azért jöttünk, hogy segítsünk, nem azért, hogy bántsunk. Ugye Terra?- vonta kérdőre öccsét Thomas.

--Thomas, nem a legjobb időpont, hogy összevesszetek, ha nem vettétek volna észre a húgunkat meg akarja ölni a halott vőlegénye. Úgyhogy majd ezt később megbeszélitek.

--Várj, honnan veszitek, hogy meg akar ölni? – nézett értetlenül és kíváncsian Lori.

--Hát elég gyanús, hogy visszajött a halálából.

--Nem megölni akar. Még az is jobb lenne. – mondta Lori és nagy levegőt vett. – El akar venni feleségül.

--Mi? – mondta egyszerre a három fiú.

 – És mikor? Vagy miért? Nem tudom erre mit kéne kérdezni. – mondta megzavarodva Aqua.

--A közeljövőben és azért, hogy megszerezze a világuralmat. Tudod csak a szokásos, szóval akár mehettek is, megoldom egyedül.

--Igen, kérdeznék valamit. Ha meg tudod oldani egyedül miért rohantál el a házból? Miért hagytad ott a legjobb barátnődet? Miért jöttél el a város másik felébe? – vonta kérdőre Terra.

--Mi? Te meg miről beszélsz? – Lori értetlenül nézett rájuk.

--Arról, hogy ha parkba akartál volna menni miért nem mentél a Prospect Parkba miért jöttél el a Canarsie Parkba? – dühöngött Terra. Látszott rajta, hogy nincs igazán oda azért, hogy a húga éjszaka több kilométert futkározzon.

--Mi? Hogy kerültem ide? Aúú nagyon fáj a fejem. – kapott a fején lévő vérző sebhez - Nem mehetnénk vissza Magnushoz?

--Hogy kerültél ide? Hát úgy kedves, hogy idáig elrohantál a vámpír sebességeddel. Nem mondom jó gyors vagy, alig értünk utol. – mondta Tom.

--Ne okítsátok már, hagyjátok szegényt. – mondta megemelt hanggal Aqua – Mit láttatok, amikor elrohantál?

--Én nem, nem emlékszem. Nem, nem tudom. – hebegett Lori majd a közelében lévő bátyjához bújt és elkezdett sírni.

--Valami nagyon rémeset láthatott. Soha nem láttam még sírni. - mondta Aqua Terrának és Tomnak.

Valami nagyon fényesen villant meg a park közepén. Pont, mint egy Portál. Majd a fiúk csak azt látták, hogy Caroline rohan feléjük és utána még öt ember a nyomában liheg.

--Ti meg mit kerestek itt? – kérdezte Thomas értetlenül.

--Na vajon mit? Hol van? Látni akarom. – zihálta Caroline dühösen.

--Hagyd, most nincs a legjobb formájában. – förmedt rá Aqua.

--Azt észrevettem, amikor ott hagyott és elrohant a francba. Hol van? – most már Car ordított.

--Miért kiabálsz? – szólalt meg egy lány hang a fiúk között. A hang olyan ártatlannak hangzott, mintha azt sem tudná, hol van. Caroline ettől fel tudott volna robbanni.

--Miért? Hát nem is tudom. Gyere már elő az Isten szerelmére. – Caroline kirángatta a fiúk közül Lorit és elszörnyedve néztek rá. – Veled meg mi történt?

--Én, én nem tudom. Csak nagyon fáj a fejem. Kérlek, ne kiabálj velem. – mondta Lori erőtlenül. Úgy mintha egy 5 éves lenne, aki nem tudja mi rosszat tett.

--Persze nem kiabálok veled. De mégis mi történt? – vonta kérdőre a lányt, de közben a testvéreit nézte.

--Az én hibám, véletlenül nagyot rántottam rajta és beverte a fejét. Sajnálom hugi. – mondta őszintén Terra.

--Te faragatlan tuskó, hogy lehetsz, ennyire ostoba, van elég baja szegénynek és te még sérülést is okozol neki. Te, legszívesebben megpofoználak.  – ordított Caroline Terra arcába.

--Kérlek, ne veszekedjetek. – Lori hangja inkább nyöszörgésnek hallatszott. Caroline odafordult hozzá és a két vállánál tartotta, majd úgy szólalt meg mintha egy kisgyerekkel beszélne.

--Nem veszekszünk. Figyelj, menjünk vissza, aludj egyet, aztán holnap beszélgetünk egy nagyot.

--Nem, nem, nem. Engedj el! Nem mehetek vissza, meg fog találni. Megöl titeket. Hagyjatok békén. – Lori ordítva kitépte magát barátnője kezéből és elrohant volna, ha Jace és Alec nem fogják meg. Mind a ketten erősen fogták, de még így is majdnem elmenekült.

--Tarcsátok egy kicsit, csak amíg elalszik. – mondta Aqua és a kezét Lori homlokára tette majd megszólalt: CONDORMISCO és Lori elaludt. A fiúk két oldalt tartották, de Thomas karjaiba vette a lányt és a Portál felé indult.

--Szerintem menjünk vissza hozzám és várjuk, meg amíg kialussza magát. – mondta Magnus.

Mindenki elindult a Portál felé. Az élen Thomas volt Lorival a karjaiban, majd az öccsei követték. Clary és Jace utánuk mentek és Clary elmerült a gondolataiban. Úgy néznek ki, mintha kétajtós szekrény méretű biztonsági őrök lennének. Vajon mi lett vele? Clary elgondolkozott, hogy vajon mi történhetett Lorival. Mitől lett ilyen őrölt? Észre se vette, hogy már Magnus házában voltak.